Eltűnt a régi SEO
A kulcsszavak ismétlése, a hosszú blogcikkek, a backlink vadászat – mindezek ereje látványosan gyengült
Sokan úgy tapasztalják, hogy egyik napról a másikra bezuhant a látogatottságuk, miközben “mindent jól csináltak”. Nem azért esik vissza a forgalom, mert rossz a tartalmad. Azért, mert máshogy értékelik.
A Google (és más AI-alapú keresők, válaszgenerálók) egy teljesen új rangsorolási logikára állt át: nem kulcsszavakat egyeztet, hanem jelentést hasonlít össze. Nem egész oldalakat értékel, hanem bekezdéseket. És sokszor maga adja ki a választ a találati oldal tetején – kattintás nélkül.
Ez a váltás nem finomhangolás. Ez rendszerszintű újratervezés. A kereső ma inkább egy mesterséges intelligencia, mint egy “lista linkekkel”.
Ha ebben a környezetben látható akarsz maradni, másképp kell optimalizálnod. Matematikára, nem szövegmennyiségre.
Mi változott valójában?
A klasszikus SEO gondolkodás kb. így szólt: legyenek jó minőségű szövegek, szerepeljenek benne a fontos kulcsszavak, legyen szakértői hangnem (E-E-A-T*), szerezz külső hivatkozásokat (backlink), frissítsd rendszeresen a cikkeidet, és előbb-utóbb visszajössz a top találatok közé.
*E-E-A-T jelentése:Az E-E-A-T a Google minőségértékelési rendszerének egyik alapfogalma, amely négy kulcstényezőt jelöl: Tapasztalat (Experience), Szakértelem (Expertise), Tekintély (Authoritativeness) és Megbízhatóság (Trustworthiness). Ezek együtt határozzák meg, hogy a kereső mennyire tartja hitelesnek és értékesnek egy weboldal tartalmát.
A jelenlegi modell inkább ezt csinálja:
– Feldarabolja az oldalad kisebb részekre (szakaszokra, bekezdésblokkokra).
– Minden blokk jelentését “leképezi” számokká, egy úgynevezett vektortérben.
– Amikor valaki keres, a rendszer nem azt nézi, hogy ott a kulcsszó vagy nincs ott a kulcsszó. Azt nézi, hogy a kérdés jelentése és a blokkod jelentése mennyire “közel van egymáshoz” ebben a térben.
Ha a két jelentés egyezik (geometriailag közel állnak egymáshoz), akkor bekerülsz a válaszba. Ha nem, akkor nem. Akkor sem, ha amúgy hibátlanul megírtad a cikket nyelvtanilag, szakmailag és kulcsszavazás szempontjából.
Mit jelent az, hogy “vektor” meg “beágyazás”?
Nagyon röviden: a kereső ma már matematikailag értelmezi a mondandódat.
Amikor leírsz egy bekezdést, az nem csak “szöveg”. A mesterséges intelligencia ezt a szöveget átkódolja egy számsorból álló leírássá (ez a vektor). Ez a számsor azt írja le, hogy miről szól a tartalom valójában: problémamegoldásról? árakról? veszélyekről? technikai részletekről? otthoni megoldásról? professzionális szolgáltatásról?
A kereső ugyanígy számosítja a felhasználó kérdését is. Példa:
– Keresés: “mennyi idő alatt gyógyul egy húzódás krioterápiával?”
– Te szövegeled: “a krioszauna rendszeres használata felgyorsíthatja a regenerációt sportolóként is”.
Lehet, hogy a te bekezdésedben nincs leírva szó szerint, hogy “húzódás gyógyulási ideje”. De a rendszer érzi, hogy te regenerációról, gyógyulásról, helyreállításról beszélsz. Ez a jelentésközelség. És ez fontosabb lett, mint a konkrét kulcsszó.
Kulcsszavak vs. jelentés
A régi módszer:
– “Legjobb online marketinges Budapest”
– “online marketing Budapest árak”
– “online marketing szolgáltatás Budapest”
A mai módszer:
– „hogyan növeljem a weboldalam láthatóságát AI-alapú keresésekben”
– „melyik online marketing stratégia hoz valódi ügyfeleket”
– „mitől lesz hatékonyabb a Google Cégem profilom”
A kettő nem ugyanaz nyelvileg, de ugyanarról beszél élettanilag. Az új kereső ezt a rokonságot felismeri. És a találatot ennek alapján válogatja.
Tehát: nem elég megcélozni a kulcsszót. A tartalmadnak le kell fednie a mögöttes szándékot.
Miért bukott meg annyi oldal 2024–2025-ben?
Azért, mert a legtöbb weboldal-tulajdonos és SEO-s ugyanazzal próbált visszajönni a találati listára:
– címsorok finomhangolása,
– több “bizalmi elem”, mint “26 év tapasztalat”,
– szerkesztgetett FAQ,
– régi cikkek átírogatása.
Ezek jó, hasznos, profi lépések… csak épp nem az új probléma gyökerét oldják meg.
A valódi ok sok helyen az volt, hogy a tartalom “elmászott” a keresési szándéktól. Ezt hívjuk szemantikus elcsúszásnak (vagyis semantic drift). Magyarul: az emberek mást kérdeznek ma, mint egy éve – de a te cikked még mindig a régi válaszra épül.
Fontos: ezt nem látod meg egy klasszikus kulcsszó-pozíció riportban. Ez a hiba nem a HTML-ben, hanem a jelentéstérben (a vektortérben) van.
Ilyenkor nincs az a belső linkelés vagy backlink-építés, ami tartósan visszahoz.
A Google “legyél hasznos” üzenete félre lett értve
A Google azt kommunikálja: “Írj hasznos, emberközeli tartalmat.” Ezt mindenki úgy fordította le, hogy legyen közérthető a stílus, legyen strukturált a cikk, válaszold meg a gyakori kérdéseket, írj természetes hangnemben.
Ez nem rossz. De nem elég.
A kereső nem attól tartja “hasznosnak” a szöveget, hogy szépen fogalmazol, hanem attól, hogy a tartalmad jelentése pontosan ráfekszik arra a szándékra, ami a keresés mögött van. Vagyis: matematikailag illeszkedik a lekérdezéshez.
Nagyon sok oldal úgy esett vissza, hogy közben tényleg jobb lett a szöveg – csak épp nem arra a kérdésre válaszolt, amire az emberek aktuálisan választ akarnak.
Az új SEO alapszabálya
Nem szavakat optimalizálsz.
Mintázatot optimalizálsz.
A játék most így néz ki:
- A rendszer szétdarabolja az oldalad kisebb blokkokra (kb. 600–800 karakterenként).
- Minden blokk kap egy “jelentéslenyomatot” (embedding vektor).
- Bejön a felhasználói kérdés → az is kap egy jelentéslenyomatot.
- A Google (vagy bármely AI-alapú találati motor) kiszámolja, mely blokkok vannak legközelebb ehhez a kérdéshez a jelentéstérben.
- Ezeket a blokkokat emeli ki, és akár saját maga válaszként kiírja – kattintás nélkül.
És csak ezután jön az, hogy “oké, ebből melyik forrás megbízhatóbb, erősebb márka, nagyobb tekintély?” Tehát az authority, a hitelesség, a szakmai státusz még számít – de csak akkor, ha eleve átmentél a jelentés-alapú szűrőn. Ha nem, akkor hiába vagy nagy név, ki is maradhatsz a válaszból.
Mit jelent ez gyakorlati szinten?
Nem elég egy “jó cikk” egy témáról.
A tartalom minden egyes szakaszának külön-külön értékesnek kell lennie. Egy üres átvezető bekezdés ma már nem csak “töltelék”, hanem veszteség: olyan blokk, ami soha nem fog bekerülni az AI-válaszba, mert nincs benne konkrét, hasznos, keresési szándékra illeszkedő információ.Nem csak témát kell lefedni, hanem szándékot.
Két azonos témájú oldal (“online marketing stratégia kisvállalkozásoknak”) is teljesen más keresési szándékhoz kapcsolódhat:
– „Mennyibe kerül egy hatékony online marketing kampány 2025-ben?”
– „Hogyan növelhetem a weboldalam forgalmát fizetett hirdetés nélkül?”
– „Érdemes-e saját magam kezelni a marketinget, vagy jobb szakembert bízni meg?”Ezek külön “jelentéshalmazok”. Ha a te szöveged csak az egyiket fedi le, a többire nem leszel releváns – hiába írtál 2000 szót.
A kereső ma már simán beemeli a tartalmad egy AI-válaszba kattintás nélkül.
Magyarul: lehet, hogy te adod a tudást, de nem kapod meg a kattintást. Ez frusztráló, de ez van. A játék célja ezért már nem csak az, hogy “rangsort nyerjek”, hanem hogy “ott legyek mint hiteles hivatkozott forrás az AI-válaszban”, mert ez az új kirakat.
Hogyan lehet ezt mérni / korrigálni?
Itt jön képbe az a típusú elemzés, ami kifejezetten erre a jelentés-illeszkedésre fókuszál. Vannak olyan rendszerek, amelyek már nem csak kulcsszavas rangsort mutatnak, hanem megpróbálják lemodellezni azt, amit a Google AI csinál:
– Feldarabolják az oldalad fix méretű tartalmi blokkokra.
– Minden blokkhoz készítenek egy szemantikai “ujjlenyomatot”.
– Megmérik, mennyire hasonló ez az ujjlenyomat a különböző keresési szándékokhoz.
– Vizualizálják, hogy mely részek illeszkednek jól, és hol van lyuk.
Ez gyakorlatilag betekintés abba, hogyan “gondolkodik” a keresőmotor az adott témáról. Nem csak azt látod, hogy “bejövök-e a találati listán”, hanem azt is, hogy “miért nem jövök be”. Ez óriási különbség.
Mit kell csinálnod mostantól?
- Blokkszintű optimalizálás
Ne csak egész oldalban gondolkodj. Minden bekezdésnek legyen önálló értéke. Tegyen le egy választ az asztalra. Oldjon meg egy valós kérdést. Ha egy bekezdés csak töltelékszöveg, akkor az a blokk soha nem fog megjelenni az AI-válaszban → értéktelen.
Szándék-térkép készítése
– „mennyibe kerül egy hatékony online marketing stratégia 2025-ben”
– „hogyan szerezzek több ügyfelet hirdetés nélkül”
– „melyik jobb: SEO, AI-optimalizálás vagy fizetett hirdetés”
– „megéri-e kiszervezni az online marketinget szakembernek, vagy csináljam magam”
Ezek külön keresési szándékok. Minden szándék kapjon egy konkrét választ a tartalmadban.
Töltsd ki a réseket
Ha van keresési szándék, amire nincs válaszod, azt pótolni kell. Itt szokott kijönni, miért nem elég “átírni a meglévő szöveget és frissíteni a dátumot”. Lehet, hogy teljesen új alfejezet kell.Ne ess bele az “engedelmes tartalomgyártás” csapdájába
Nem elég “kedvesen és emberien írni”, ahogy a Google kéri. A kérdés az, hogy lefeded-e a valódi problémát úgy, ahogyan az ember ténylegesen megfogalmazza a kérdését. Az AI most már nem azt nézi, “szakértői hangnemmel írtad-e meg”, hanem azt, hogy “pontosan azt a gondot oldod-e, amire a felhasználó rákérdezett”.Fogadd el: a SEO ma adat-alapú döntéshozatal
Ez már nem érzésre megy, hogy “szerintem jó lett a cikk”. Mérni kell:
– melyik bekezdés milyen típusú keresésre illeszkedik,
– hol hiányzik információ,
– hol csúsztál el a szándéktól.
Ez nem kreatív írás kérdése. Ez architektúra.
Összefoglalás: két dolog egyszerre igaz
A nagy keresők egyre inkább “saját maguk” akarják megválaszolni a kérdéseket, és kevesebb kattintást akarnak kiengedni. Ez üzletileg egyértelmű.
Közben a legtöbb SEO még mindig kulcsszavakban és egész oldalakban gondolkodik, nem jelentéshasonlóságban és bekezdésblokkokban.
Aki csak az első ponton háborog (“a Google elveszi a kattintást”), de nem foglalkozik a másodikkal (“az én tartalmam szemantikai pontossága mire van optimalizálva?”), az le fog maradni.
A keresés nem halt meg
Csak átalakult: a tartalom és a keresési szándék közötti geometriai egyezés lett a belépő. Ez azt jelenti, hogy az online láthatóságod ma már azon múlik, hogy a szövegeid egyes részei mennyire fedik le pontosan a felhasználói kérdéseket jelentés szinten.
A régi módszer: kulcsszavak ismétlése.
Az új módszer: szándék-alapú, blokkszintű válaszadás.
Ha ezt érted és beépíted, még mindig nyerhetsz ebben az AI-vezérelt keresővilágban. Ha nem, akkor az történik, amit most sokan átélnek: a forgalom elpárolog, miközben “látszólag minden rendben van”.
Ezért mondom: ma már nem az számít, hogy mit írsz le szó szerint. Hanem az, hogy a rendszer szerint pontosan mire adsz választ.
